• Panziók ( 8 )
• Kulcsosházak ( 23 )
• Vendégházak ( 6 )
• Összes ( 37 )

• Ivó Völgye
• Székelyföld
• Vendégkönyv
• Egy vers - egy kép
• Gasztronómia
• Gobé viccek

• Szolgáltatás
• Bokor Tünde műsora

• Program

• Autószerelő műhely
• Fogorvosi rendelő

Útleírás, ismertetõ

Tanösvényünk lehetõvé teszi, hogy egynapos túrán megismerkedhessenek a Hargita-plató egyik dombjának, Deság hegyének természeti-történelmi-kulturális értékeivel. Teljes hossza 3,5 km. Követve az alább leírt útvonalat, felfelé a Zete váráig 1,4 km, visszafelé 2,1 km. Ezt az útvonalat kényelmes tempóban 2 - 2 ½ óra alatt tehetjük meg. Ha beiktatjuk a tûzhelyig vezetõ kitérõt is, ami oda-vissza 1 km, az út megtételére szánt idõ ½ órával lesz hosszabb, de ebbe nincs beleszámítva a szalonnasütésre szánt idõ.

Tanösvényünk a Desági eltérõnél kezdõdik, Zetelaka központjától 5 km-re, Zeteváraljától 1 km-re, ahol az 1. Ismertetõ tábla található.



A jelzés ezután követi a makadámutat, mely bekanyarodik a Nagy-Küküllõ völgyébe, majd leereszkedik az alacsonyabban fekvõ árterületre. A hídon túl Zeteváralja déli szélének házai közé érünk és nemsokára a szûk Deság kapujába jutunk. Balról a 801 m magas Várdombja, jobbról a Láztetõ északi vége a 860 m magas Tölgyesuru uralja a szûk völgyet. Házak között megyünk felfelé és nemsokára elágazáshoz érünk. Balra egy haranglábat láthatunk. Innen kis utca indul balra a Várdombja alatti legelõ felé, ahol egy szabadtéri színpad áll, bekerített területen. A tanösvény a túra végén ide érkezik vissza.

Mi tovább megyünk a Deság patak mentén felfelé. Nemsokára újabb elágazáshoz érünk, s egyben a tanösvény második állomásához (2. Kõzettani ismertetõ).



Itt megismerkedünk a terület földtörténeti kialakulásával és ma elõforduló kõzeteivel. Ezután rögtön feltérünk balra az erdõ szélén a kerítések mellett húzódó ösvényre. A nyugati oldalra érve a jelzett ösvény hirtelen elhagyja az eddig követett széles erdei utat és egy kevésbé járt, keskeny, meredek csapáson indul felfelé, a hegyoldalban. Fárasztó kapaszkodó után érünk fel a sziklás gerincre, ahol véget ér az erdõ. Innen már kezd kibontakozni a kilátás, mely minél feljebb jutunk, annál átfogóbb. Ezen a szakaszon óvatosan közelítsünk a bal oldalon levõ szakadék széléhez, mert annak sziklás, omladékos a széle, könnyen le lehet esni. Aki szédül, ne menjen ki a szakadék szélére! Az erdõ szélén érdemes megpihenni és szemügyre venni a kilátást. Keletre, a Deság patak túloldalán erdõs hegyoldal sötétlik. Délre a Nagy-Küküllõ mély völgye látszik, lábunk alatt Zeteváralja házai, kissé lejjebb Zetelaka pirosló háztetõi, egybeolvadva Küküllõkeményfalvával. Távolabb a Szarkakõ és Székelyudvarhely távolba veszõ házai látszanak. Ha tiszta a levegõ, a láthatár alján gyönyörûen rajzolódik ki a Fogarasi-havasok csipkés gerince is. Nyugatra a Nagy-Küküllõ túlsó partján végighúzódó dombsor látszik, melynek hozzánk közelebb esõ része a Szentkirályi Láz és a Szellõhát (881 m). Lábunk alatt jól látszanak a nyaralóházak, halastavacskák és a rengeteg fûrésztelep, ahol sajnos a Hargita legendás õsrengetegei hamarosan megsemmisülnek és deszkává alakulnak át.

A jelzett ösvényünk a 3. Sziklakert állomáshoz vezet,



ahol e sziklás vidék egyedülálló tarka virágállományáról kapunk színes tájékoztatást, majd utunk újból az erdõbe vezet. Itt található az a régészeti rezervátum, mely egy õskori vár ma már alig észrevehetõ nyomait hivatott megóvni, s egyben tanösvényünk 4. Zetevára állomása.



A vár történetérõl és a hozzá kapcsolódó mondakörrõl részletesen olvashatunk az itt található táblán. A Várdombról leereszkedve keresztezünk két védõárkot, majd egy kis erdõs nyeregbe érkezünk. Itt tanösvényünk letér balra a sûrû erdõbe és egy elég meredek szekérutat követ. Ha idõnk engedi, érdemes egy kis kitérõt beiktatni túránk útvonalába és tovább menni az addig követett széles erdei ösvényen észak felé - a tanösvény által nem jelzett állomás - a tûzhely felé. Ez az útvonal sárga sávval jelzett (a jelzések nagyon régiek, kopottak, alig észrevehetõek) és Deság szórványtelepülés felé vezet. A pihenõ után ugyanezen az ösvényen térünk vissza a letérõig, ahonnan folytatjuk utunkat a kékkel jelzett úton.

Hosszabb ereszkedõ után sötét, sûrû fenyõerdõbe jutunk, majd balra kanyarodva kiérünk tanösvényünk 5. Kitekintõ állomásához,



ahonnan csodálatos kilátás tárul elénk Zeteváralja településre és a Felsõ-Nagy-Küküllõ völgyére, valamint a Görgényi-havasokra. Itt kaphatunk egy kis ízelítõt a bejárt terület gazdag gombavilágából is.

Erdei sétányon haladunk tovább, majd kiérve az erdõbõl, balra felettünk megpillantjuk a sziklaomlást, amelynek tetejét utunk elején már megjártuk. Az omlás alatti köves tisztáson ereszkedünk le a szabadtéri színpad kerítése mellett, tanösvényünk 6. Élõvilág állomásához,



ahol a terület honos növény- és állatvilágával ismerkedünk meg. Innen az alattunk kígyózó szekérúton jutunk a haranglábhoz, ahol körutunk bezárul. Ezután a kövezett utat követve kiérkezünk a mûútra.

Tanácsoljuk az út megtételéhez a bakancs viselését, ugyanis a sziklás részeknél elõfordul keresztes vipera is! Ajánlatos esõköpenyt, szélkabátot magunkkal vinni, mert gyakoriak a váratlan nyári záporok. Villámlás esetén azonnal le kell jönni a gerincrõl és a tetõrõl! Ne álljunk az esõ elõl magányos fák alá! A mászást és ereszkedést megkönnyíti, ha túrabotot is viszünk magunkkal. Feltétlenül vigyen mindenki ivóvizet hátizsákjában, mert a tanösvény területén nincs forrás.

Télen, nagy hóban az út megtétele sokkal nehezebb és idõigényesebb. Csak megfelelõ bakanccsal, réteges meleg öltözetben vágjunk neki az útnak, számítva arra, hogy fenn nagy szél is elõfordulhat.

• Medve-tó

Medve-tó, Szováta
Erdélyi Telkek