|
A Bibliából ismerjük Szűz Máriának Erzsébetnél, Keresztelő Szent János édesanyjánál tett látogatásának történetét. Erre emlékezik a világegyház Mária Látogatása ünnepén, amely magyar nyelvterületen Sarlós Boldogasszony napjaként ismert.
Az 1983-ban épült ivói kistemplom búcsúja mindazon zarándok- és vendégváró napja is, akiknek hétvégi háza van arrafelé. Az ünnepi szentmisét vasárnap 12 órától tartották, főcelebránsa Nt. Mátyás Gábor zeteváraljai plébános. Viszonylag kései keletkezésű Mária-ünnep, csak a 14. században vált általánossá, és mivel ünneplése az aratási időszakra esik, munkaeszközének megnevezése különbözteti meg a többi Boldogasszony-ünneptől. A régiek számára a nyár a mezőgazdasági munkák dandárját jelentette. Az áldáskérő nap 1493-ig parancsolt ünnep volt – dologidőben is megállást, pihenőt, ugyanakkor hálaadási alkalmat is jelentett. Egyszerre népi és egyetemes jeles nap. Az aratási szokásokkal, aratási munkakezdéssel összefonódott dologtiltó nap sok néprajzi tájegységben élő hagyomány. E napon csak jelképesen dolgoztak, a munkaeszközöket megáldatták a pappal. Másnap napfelkeltekor tiszta gyolcsruhába öltözve, a gabonatábla keleti felén, a férfiak levett kalappal a búza elé térdeltek, és imát mondtak. Az első két kévét keresztbe rakták. A kis darab talpon hagyott gabonát a szegényeknek és az ég madarainak ajánlották. Az e napon szedett növényeknek különös gyógyító erőt tulajdonítottak, elsősorban a női betegségek ellen. A nyárközép gyógynövényeit, fodormentát, kakukkfüvet szentelményként használták az év során. Idén a napján, július 2-án nem esett az eső, így a népi megfigyelés alapján negyven napig száraz időszakra számíthatunk. Az aratókoszorú készítésének szokása vidékünkön is fennmaradt. A legszebb kalászokból készült, mezei virágokkal díszített világmindenség-jelképet a templomban megáldatják, és ugyanott helyezik el. Imakönyv lapjaiban is őriznek kalászt. És máig a búzaérés határnapjának patrónája a Boldogasszony: áldását kérik az aratókra és a mindennapi betevőre. A sarló alatt elhulló Új Kenyér, Jézus az eucharisztikus ünneplés jelenvalósága.
|
